Konfliktus: Sivatagi Vihar

Még a Szovjetunió is elítélte a lépést, és a koreai háború óta először megszavazta az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Irak elleni katonai fellépést. Egy nappal a támadás után kezdetét vette az a kevéssé ismert művelet, amely közvetlen előzménye volt a híres viharnak. A Sivatagi Pajzsban ugyanis tekintélyes méretű nemzetközi haderő gyülekezett Szaúd-Arábiában. Az Irakkal határos Iránra nyilván nem lehetett számítani mint felvonulási területre, Törökország pedig 2003-hoz hasonlóan elzárkózott attól, hogy Irakkal határos területeit felvonulási területként használják. Ebben nagy valószínűséggel a jellemzően kurdok lakta területek miatti aggodalmai vezették. A később de facto függetlenné vált iraki Kurdisztán miatt félelmei később jogosnak bizonyultak.

Konfliktus: Sivatagi vihar

Az iraki megszállók megtorlásul több száz embert végeztek ki, előtte sokukat megkínozták, majd miután az ellenállók katonai létesítményeket vettek célba, új taktikát vetettek be. Megnyitották a határokat, így engedélyezték a kilépést, mire sok kuvaiti elhagyta az országot, gyengítve így az ellenállást. Kuvaitban leginkább a palesztinok támogatták az irakiakat, mégpedig Szaddám Huszein közismert Izrael-ellenessége végett, de az irakiak több mint ötezer Kuvaitban élő palesztint is letartóztattak az ellenállás támogatásának vádjával, többségüket bizonyítékok nélkül. Érdekes, hogy a kuvaiti ellenállók is gyanakvók voltak a palesztinokkal szemben, az iraki kivonulást követően a lakosság azonnal a palesztinok ellen fordult. Az iraki erők még a visszavonulás idején is legalább kétezer kuvaitit tartóztattak le és hurcoltak el iraki börtönökbe ellenállás vádjával, az ott elhunytak pontos száma ma sem ismert. Az ENSZ határozatának birtokában, az Amerikai Egyesült Államok hatalmas nemzetközi katonai koalíciót hozott össze Szaddám Huszein ellen. Szaúd-Arábia attól tartott, hogy hasonló sorsa jut, mint Kuvait, így a sivatagi ország engedélyezte, hogy területén nemzetközi csapatok állomásozzanak, majd onnan indítsák meg az Irak elleni támadást. Miután Irak nem tett eleget az ENSZ felszólításának, és nem vonta ki csapatait Kuvaitból, 1991. január 17-én kezdetét vette a Sivatagi Vihar nevű hadművelet, amelyben több százezer koalíciós katona vett részt. A parancsnok az amerikai Norman Schwarzkopf tábornok volt, aki 1988 és 1991 között az Egyesült Államok hadseregének központi parancsnokságát is irányította, majd az öbölháború idején a koalíciós csapatok főparancsnokának neveztek ki. A szövetséges államok, mint az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és több arab ország katonái, a következő hat hét alatt 116 ezer bevetésen vettek részt, közel 85 ezer tonna bombát dobtak iraki katonai bázisokra, hidakra és kormányzati épületekre. Az irakiak veszteségét 60 ezer és 200 ezer fő közöttire becsülik, amíg a szövetségesek 148 katonát vesztettek. Hat hét után, február 27-én George Bush akkori amerikai elnök be is jelentette, Kuvait felszabadult.

Az Iránhoz köthető erőszak külön vonulatát jelenti Jemen, ahol Teherán támogatást nyújt a húti lázadóknak. Szaúd-Arábia most szintén drón lelövéséről tett bejelentést, csakhogy ezúttal a drónt állítólag a hútik indították Jemenből a sivatagi királyság területére. 041b061a72